Kopóvilág
Célunk, hogy ezt a csodálatos magyar kutyafajtát, mint hungarikumot a magunk lehetőségei, képességei és ereje szerint széles körben népszerűsítsük.
Szolgáltatásaink
Ismeretterjesztő bemutató
Ismeretterjesztő előadás az erdélyi kopó történetéről és a kopós vadászati kultúráról, amely során az erdélyi kopóinkkal is találkozhat személyesen!
Filmforgatás, reklámfotózás
Kopóink akár idegen felvezetővel, akár más kutya vagy állat jelenlétében is tudnak kamera előtt dolgozni, pózolni és egyéb feladatokat végrehajtani.
Vadászati alkalmazás
Az erdélyi kopóink fegyelmezett, behívható és parancskövető, tapasztalt vadászkutyák, akik a vadászati idényben évek óta rendszeresen vadásznak az ország különböző területein.
Miért lettünk erdélyi kopósok?
Életünk fontos dolgai gyakran csak utólag nyerik el értelmüket. Így vagyunk mi az erdélyi kopóval. Mára tudjuk, hogy ezt a kutyafajtát tartani nemcsak munka, de igazi kaland is, ami számtalan élményt, lelki, mentális és pszichés felüdülést is jelent. A kopózás tartós elkötelezettséget igényel, felelősségvállalással és állandó gondoskodással jár, sok erőt és energiát és minőségi időt igényel. Mindezek miatt számunkra mostanra jóval többet jelent: identitást hordoz és a modern világ őrületéből való kiszakadás szabadságát, a ténylegesen átélhető és a mentális szecesszió lehetőségét is adja. Az ember végül megtalál valamit: természetközeli életet, benne önmagát és boldogságát. Erdélyi kopót tartani ezért maga a lázadás. Egy mindegyre varázstalanított világgal szemben a mi lázadásunk mindenképp.
Kopózás, mint életforma
Különleges viszonyunk alakult ki az erdélyi kopóinkkal. Rendhagyó módon lakásban élnek velünk és a gyermekeinkkel. Azzal, hogy a nap huszonnégy órájában együtt vagyunk, egymás minden rezdülését ismerjük. Számunkra ők is családtagok, sajátosságokkal bíró, eltérő személyiségek, akiket nemcsak kiállításokra és vadászatokra viszünk el rendszeresen, de mostanra komoly tapasztalatot szereztek filmforgatásokon és fotózásokon is, valamint nagy létszámú nyilvános rendezvényeken. A közös mindennapok, az eltöltött minőségi idő és tartós elköteleződés eredményezte, hogy a kopózás számunkra jóval több lett puszta hobbinál: életformává vált.
Különleges kapocs
A három hónapos Dongó egy erdei séta során, mínusz tíz fokban teljesen elmerült a tópart széli jég alá, majd képes volt a hidegben és a térdig érő hóban mégis négy kilométert gyalogolni velünk vissza az autóhoz. Az erdélyi kopónknak „kutya baja” nem lett. Ekkor éreztük meg, hogy ez a különleges teljesítmény, a benne rejlő erő és szívósság, egy életre összeköt minket.
Miért lettünk erdélyi kopósok?
Életünk fontos dolgai gyakran csak utólag nyerik el értelmüket. Így vagyunk mi az erdélyi kopóval. Mára tudjuk, hogy ezt a kutyafajtát tartani nemcsak munka, de igazi kaland is, ami számtalan élményt, lelki, mentális és pszichés felüdülést is jelent. A kopózás tartós elkötelezettséget igényel, felelősségvállalással és állandó gondoskodással jár, sok erőt és energiát és minőségi időt igényel. Mindezek miatt számunkra mostanra jóval többet jelent: identitást hordoz és a modern világ őrületéből való kiszakadás szabadságát, a ténylegesen átélhető és a mentális szecesszió lehetőségét is adja. Az ember végül megtalál valamit: természetközeli életet, benne önmagát és boldogságát. Erdélyi kopót tartani ezért maga a lázadás. Egy mindegyre varázstalanított világgal szemben a mi lázadásunk mindenképp.
Kopózás, mint életforma
Különleges viszonyunk alakult ki az erdélyi kopóinkkal. Rendhagyó módon lakásban élnek velünk és a gyermekeinkkel. Azzal, hogy a nap huszonnégy órájában együtt vagyunk, egymás minden rezdülését ismerjük. Számunkra ők is családtagok, sajátosságokkal bíró, eltérő személyiségek, akiket nemcsak kiállításokra és vadászatokra viszünk el rendszeresen, de mostanra komoly tapasztalatot szereztek filmforgatásokon és fotózásokon is, valamint nagy létszámú nyilvános rendezvényeken. A közös mindennapok, az eltöltött minőségi idő és tartós elköteleződés eredményezte, hogy a kopózás számunkra jóval több lett puszta hobbinál: életformává vált.
Különleges kapocs
A három hónapos Dongó egy erdei séta során, mínusz tíz fokban teljesen elmerült a tópart széli jég alá, majd képes volt a hidegben és a térdig érő hóban mégis négy kilométert gyalogolni velünk vissza az autóhoz. Az erdélyi kopónknak „kutya baja” nem lett. Ekkor éreztük meg, hogy ez a különleges teljesítmény, a benne rejlő erő és szívósság, egy életre összeköt minket.
