Tudástár

Az erdélyi kopó történetében bővelkednek a legendás elemek, a valószínűsítések és feltételezések. A fajta igazolható múltja a középkorig nyúlhat vissza, elnevezésének első nyelvi megjelenése 1237-ben bukkan fel. A nagyvadas, kopós vadászatok fénykora a magyar középkor és az erdélyi fejedelemség időszaka. A ma ismert erdélyi kopó első tudományos igényű leírására 1901-ben került sor. Noha a fajta a két világháború között a Kárpát-medencében még megtalálható volt, a második világháborút követően Magyarország területéről eltűnt. Újrafelfedezése és hazai újratenyésztése csak az 1960-as évek második felétől indult el. Az erdélyi kopó máig a legkisebb egyedszámú magyar kutyafajta, amelynek állománya csak áldozatos tenyésztők és elhivatott kutyatartók erőfeszítéseinek köszönhetően létezik.

A fajta története, akárcsak a magyar történelem, fordulatokban gazdag, amelynek kutatása és részleteinek felderítése hiánypótló és izgalmas szakmai feladat és kihívás.

Ezen az oldalon, az erdélyi kopó-, valamint magyar vadászat és vadászati kultúra történetével kapcsolatos tudományos és tudományos ismeretterjesztő cikkeink és publikációink találhatók.

Az oldal tartalmát folyamatosan bővítjük.

Tovább a cikkekre
Kapcsolatfelvétel

Tudástár összesítő táblázat

Az alábbi táblázatban az erdélyi kopó standardja, természete, története, alkalmazása és használata, az erdélyi kopó tartásával és képzésével összefüggő tudásanyagok, tudományos igényű cikkek, továbbá érdekességek, valamint vadászat-történelemmel kapcsolatos írások kerültek feltüntetésre. A táblázatban lehetőség adódik szűrni és keresni is, így biztosan megtalálja a számára releváns információkat, érdekességeket.

FényképBejegyzés címeKategóriákBejegyzés részletPublikáció időpontjaNavigáció
Az erdélyi kopó történeteAz erdélyi kopó történeteAz erdélyi kopó történeteAz erdélyi kopó – eredeti funkciójának megfelelően – elsősorban hajtókutyaként használható ma is a nagyvadvadászatokon (alkalmanként akár 50-60 kilométert is fut), de alkalmazható a sebzett vad utánkeresésében is. Jellemző módon a gazdájától távol hajt, messze a hajtósor előtt mozgatja meg vadállományt, kutatja fel és űzi a vadat. Nagyfokú önállósága miatt ösztöneire hagyatkozva önálló döntéseket hoz. Külön ismertetőjele a kopóra jellemző sajátos hangadás: a vadat „csilingelő” jelzőhanggal hajtja és mélyebb tónusú ugatással állítja. Messze hallatszó hangja teszi lehetővé, hogy a vad mozgása az erdőben követhető legyen.2024.07.25.Elolvasom
Az erdélyi kopó standard leírása, története és jellemzőiAz erdélyi kopó standard leírása, története és jellemzőiAz erdélyi kopó standardjaMagyarországon körülbelül 800-1000, Romániában 200-300 törzskönyvezett egyed található. Kisebb számban a szomszédos Kárpát-medencei országokban, valamint Nyugat-Európában és az Észak-amerikai kontinensen is tartják. Az erdélyi kopó tenyészetek is az említett földrajzi elterjedés szerint alakulnak. Napjainkban Magyarországon 15-20, különböző aktivitású tenyészet működik, Romániában 7-8, a többi országban pedig összesen 5-6 tenyészet.2024.07.25.Elolvasom
Évezredes hagyaték – Nyitott eredetkérdés: kelta, tatár vagy ősmagyarÉvezredes hagyaték – Nyitott eredetkérdés: kelta, tatár vagy ősmagyarAz erdélyi kopó történeteA hazai vadászati szakirodalomban kiemelt jelentőséggel bír az első magyar nyelvű vadászati szakkönyv, Pák Dienes 1829-ben megjelent Vadászattudománya, amely a kopó első szakszerű leírását is tartalmazza. Eszerint „[k]opónak neveztetik azon kutya, melly a’ vadat finom szaglásával és szorgalmatos keresésével megtalálván ’s felvervén nyomozza vagy is hajtja, és hajtása közben szüntelenül ugat vagy csahol.”2023.05.18.Elolvasom
Az erdélyi kopó újabb kori története – Négylábú nemzeti kincsAz erdélyi kopó újabb kori története – Négylábú nemzeti kincsTudományAz erdélyi kopó történetében a változást a 60-as évek vége hozta el, amikor az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállításra készülve felmerült az igény a kiállításon az erdélyi kopó bemutatására is. Áldozatos munkával hosszas keresést követően sikerült csak a fajtából két példányt fellelni és Magyarországra szállítani.2023.02.15.Elolvasom
Az erdélyi kopó őstörténete – A megkapó elkapóAz erdélyi kopó őstörténete – A megkapó elkapóTudományA Nagy Lajos király (1342–1882) uralkodása alatt és megrendelésére 1360 körül készült latin nyelvű krónikakompozíció, az úgynevezett Képes Krónika kézírásos szövegéhez készített 147 gazdagon díszített miniatúra között öt képen is találkozunk kutyaábrázolással. Az ezeken az iniciálékon és miniatúrákon ábrázolt kutyák közül többet a rajzoló hagyományos használati módjuk, azaz vadászat közben és realisztikusan jelenítette meg. Ebből sejthető, hogy a képet készítő személy biztosan rendelkezett ismeretekkel korának vadászati módjairól.2023.02.03.Elolvasom
Az erdélyi kopó ősi családfájaAz erdélyi kopó ősi családfájaAz erdélyi kopó történeteA mai értelemben vett kopó típusú vadászkutyák kopóként való elnevezésére a hazai forrásokban csak a XVI. század közepétől találunk példát. Csak ekkorra datálhatjuk, legalábbis ekkortól tudjuk adatokkal is alátámasztani, hogy elkezdődött a vadászati módok nyelvi differenciálódása és kezdett elkülönülni a vizslamunkát (a. m. vizslató eb=kereső eb) végző vizsla munkája a továbbiakban hajtókutyaként számontartott kopó munkájától.2022.08.18.Elolvasom
Az 1971-es Budapesti Vadászati VilágkiállításAz 1971-es Budapesti Vadászati VilágkiállításVadászat-történelemAz előkészítésben és a rendezésben tucatnál is több társadalmi szervezet, mintegy 18 szakbizottság több száz szakemberrel működött közre, közülük is a legjelentősebb szerepe a Magyar Vadászok Országos Szövetségének (MAVOSZ) volt. Több mint három évig dolgozott a világkiállítás sikeres lebonyolításán a roppant tapasztalt, sokoldalú és lelkiismeretes, több idegen nyelven kiválóan beszélő Dr. Studinka László, volt vadgazdasági főigazgató, 1968-tól a Gemenci állami Erdő- és Vadgazdaság munkatársa.2021.12.18.Elolvasom

Az erdélyi kopó hungarikum, nemzeti kincsünk.