„A kopótartás a mai korszellemmel szembeni lázadás – legalábbis a mi lázadásunk mindenképp.”
Egy történész és egy jogász házaspár, három kisfiú, három erdélyi kopó és egy közös szenvedély, amely egyszerre életforma és küldetés. Dr. Bödők Gergely és dr. Roczkó Zsuzsanna neve ma már sokak számára összefonódik az erdélyi kopó népszerűsítésével és a Kopóvilág oldalával, amelyet azért hoztak létre, hogy minél több emberhez eljusson ez a különleges, ősi magyar fajta története és értékrendje.
Egy tekintet, ami mindent megváltoztatott
Gergely és Zsuzsi életében mindig fontos szerepet játszottak a kutyák és a természet. „Vadászkutyákkal mindketten gyerekkorunktól kapcsolatban voltunk” – meséli Gergely. „A Felvidéken a vadászat szeretete apáról fiúra szállt, dédnagyapám és keresztapám is drótszőrű német vizslákat tartott. Gyerekként sokszor velük mentem nyúlfogásra, vadkacsára, fácánra. Ezek az élmények máig meghatározóak számomra.”Zsuzsi családjában szintén mindig volt kutya, a gyermekkori vizsla emlékét különösen nagy szeretettel idézi fel. A sorsfordító találkozás 2017-ben történt, amikor Székelyudvarhelyen egy szobrászművészt látogattak meg, akinek erdélyi kopója volt. „A fajta megjelenése, mozgása, de leginkább a tekintete fogott meg – abban a szelíd melankóliában, ami a kopók szemében rejlik, van valami mélyen emberi” – mondja Gergely. Egy évvel később, amikor felmerült a gondolat, hogy legyen kutyájuk, természetes volt, hogy erdélyi kopót válasszanak. Ma már három kopóval és három kisfiúval osztják meg mindennapjaikat.
Előadás után a 2025-ös FeHoVán (Fotó: Kovács Dénes)
A fajta, amely egyszerre önálló és ragaszkodó
Az erdélyi kopó a legkisebb egyedszámú magyar kutyafajta: ma körülbelül hétszáz példány él Magyarországon, hasonló szám Erdélyben. Bár vadászkutyának tenyésztették, a legtöbb kopó családi kutyaként él, vagy különféle tevékenységekben vesz részt: sportban, szarvasgombászaton, mentőmunkában, sőt, romkutatásban is. „Ez egy rendkívül intelligens, ugyanakkor karakteres fajta. Makacs, önálló, felfedező típus, de közben hihetetlenül igényli az ember közelségét, a testi kontaktust. Ezt az ellentmondásosságát szeretjük benne a legjobban” – mondja Gergely. A házaspár szerint a kopó akkor lesz kiegyensúlyozott társ, ha a gazdája ismeri az igényeit, és elegendő időt, energiát szán a közös foglalkozásra. „Ha rendszeresen lefárasztják, szellemileg is lekötik, akkor remek családi kutya – nyugodt, barátságos és hűséges.”
A család legifjabb erdélyi kopója, Vértesfia Ugod „Zete” (Fotó: Horváth Balázs (www.dog-foto.com))
Három kopó, három gyerek és egy ritka harmónia
A Bödők–Roczkó család mindennapjai tudatosságra, következetességre és szeretetre épülnek. „Sokan furcsán néznek ránk, amikor elmondjuk, hogy három kutyánk és három kisfiunk van – mindez hatvan négyzetméteren” – meséli Gergely mosolyogva. „De nálunk működik a rendszer: hajnali hatkor már sétálunk, a kutyák futnak, szimatolnak, napközben pedig nyugodtan pihennek. Délután a gyerekekkel együtt indulunk újra, a séták közös családi programok.” A kopók jól alkalmazkodnak a családi élethez, megtanulták a napirendet, és mindannyian részesei a közös ritmusnak. „A hétvégi kopós találkozók külön élményt jelentenek. Amikor több kopó együtt fut, az valami egészen lenyűgöző. Olyan, mintha egy ősi ösztönvilág elevenedne meg bennük.” A kopók közelsége, kisugárzása pedig a gyerekekre is hatással van: megtanítja őket figyelni, türelmesnek lenni, felelősséget vállalni.
A Hajógyári szigeten (Fotó: Mátrai Dávid)
A Kopóvilág küldetése
A Kopóvilág 2022-ben jött létre azzal a céllal, hogy a házaspár addigi tevékenységei – előadások, publikációk, interjúk, kutatási eredmények – végre egy felületen legyenek elérhetők. Az oldal ma már nemcsak információforrás, hanem közösségi tér is, ahol a fajta iránt érdeklődők tapasztalatokat, tudást és inspirációt kaphatnak. „Szeretnénk minél több emberhez eljuttatni a kopóval kapcsolatos ismereteket. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek lássák: ez a kutya nem vad és kezelhetetlen, hanem intelligens és érzékeny fajta, amely hatalmas örömet ad, ha megfelelő kezekbe kerül.”
A Kopóvilág és a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub közösen dolgozik azon, hogy a fajta jövője biztosított legyen – a genetikai sokszínűség megőrzésétől kezdve a népszerűsítő programokig. A házaspár számos rendezvényen vesz részt: vadásztáborokban, hungarikum-napokon, egyetemi programokon, családi eseményeken. „A kopókat mindenhol nagy szeretettel fogadják. A gyerekek különösen lelkesek – volt olyan tábor, ahol kérésre külön fürdőzést is beiktattak, csak hogy együtt mehessenek a kutyáinkkal a Balatonba. Ezek azok az élmények, amelyekért érdemes csinálni.”
A triumvirátus: Cohárd, Dongó és Zete (Fotó: Ivor Andrea (www.ivoryfoto.hu)
Felelősség, elköteleződés és szerelem
„Az erdélyi kopó nem való mindenkinek” – vallja Gergely. „Megfontoltság, türelem és tudatosság kell hozzá, hiszen ez nem egy divatkutya, hanem partner az életben. De aki egyszer megismeri, annak a gondolkodása és az élete is megváltozik.” A házaspár szerint a kopótartás sokkal több, mint hobbi: életforma, amely megtanít jelen lenni, figyelni, és újra kapcsolatot teremteni a természettel. „Számunkra a kopóval való élet egyfajta lázadás is a rohanó, képernyőhöz kötött világ ellen. Emlékeztet arra, honnan jövünk, és mi az, ami igazán értékes.”
Bohata Krisztina interjúja megjelent a www.kutyabarat.hu-n. Lásd: https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/134863/az_erdelyi_kopo_kozelsege_megvaltoztatja_az_embert/
