Az univerzum néha megviccel, de az biztos, hogy a Teremtőnek van humorérzéke! Éppen úgy alakult 2024. április 26-ika, hogy én vittem el – azaz nekem kellett elvinnem – Zetét a világkiállításra, Zágrábba. Legfiatalabb erdélyi kopónk, törzskönyvi nevén „Vértesfia Ugod” igazi házastársi küzdelem eredményeként vált a családunk tagjává: én még nem akartam harmadik kutyát a két, bölcsődés korú kisfiunk és harmadik születendő kisbabánk mellé, a férjem, viszont határozottan akarta Zetét! Minden logikus érv és körülmény az én oldalamon állt, úgy, mint „szűkös lesz a lakás”, vagy „2 ivaros kan mellé veszélyes egy harmadikat behozni” és még sorolhatnám. A férjem, Bödők Gergely viszont ezzel szemben csak annyit tudott hajtogatni, hogy „Nézd milyen szép, el tudod képzelni, hogy máshoz kerüljön és ne hozzánk?!” A szenvedélyes, kihívásokkal teli élet, valamint az összetartozás és egymás iránti szeretet ereje, néhány, vitával és fogadkozásokkal teli, hét után arra az oldalra billentette a mérleg nyelvét, hogy együtt belevágunk és 2022. május 8-án hazahoztuk Zetét a Vértesfia kennelből, Gacsályi Anna tenyésztőjétől.
Zete igazán mutatós és megnyerő volt sokak számára, kölyök, fiatal és növendék korától kezdődően szép sikereket érte el a kiállításokon, így gyorsan haladt a címek gyűjtésében. Olyannyira, hogy alig kétéves korára a MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége) éves pontversenyének győztese lett, azaz Zete szerezte meg a 2023-as év erdélyi kopója címet! Ezzel a megtisztelő sikerrel együtt járt az a lehetőség is, hogy a MEOESZ delegálta Zetét – és szuka alomtestvérét, Vértesfia Uszkát is – a 2024 évi zágrábi világkiállítása, és még a nevezési díj megfizetésével is támogattak minket. Nekünk csupán azt kellett teljesítenünk, hogy elvisszük az erdélyi kopónkat a világkiállításra. (Hál’ Istennek, hogy nem Helsinkibe vagy messzebbre kellett utazni).
Vadászkutyásként mindig kicsit kívülállónak érzem magam a kutyakiállítások világán, hiszen a mi kutyáinkat nem kell sem fésülgetni, sem hajszárítózni, sem cifrán kozmetikázni vagy mutatósra hajlakkozni, mint más fajtákat, hanem elegendő az erdélyi kopót tisztán és rendezetten felvezetni a maga natúr valóságában (azért sokat dob a látványon, ha szép fényes a kopónk szőre, ennek eléréséhez mi heti rendszerességgel adunk nekik nyers tojást). Tehát a dogshow-k nem igazán az én műfajom, mégis a zágrábi világkiállítás életre szóló élmény volt számomra, sőt, a jó értelemben vett csodálkozástól sokszor eltátottam a számat.
A nagy nemzetközi kutyakiállításokat általában a város szélén, egy régi ipari parkban, vagy hatalmas hangárokkal teli expo területen rendezik meg a hozzá tartozó „látvány” infrastruktúrát ideiglenesen mellé telepítve (molinók, kivetítők, plakátok, szolgáltatók, kutya eledel és kutyafelszerelés, egyes országok nemzeti szövetségeinek standjai, stb.) ami már önmagában véve lehengerlő, és képzeljünk el még ehhez több ezer embert, valamint több száz fajta, különleges és gyönyörű kutyát, akik szintén több ezren vannak.
A kiállítási csarnokok közözött bolyongva láthatunk izgatottan toporgó kutyatulajdonosokat, csinos, elegáns ruhába öltözött profi felvezetőket, mosolygó nézőket, akik oda kéretőznek a kutyusokhoz egy kis simogatásra, fotósokat és önkénteseket, akik segítenek eligazodni. A hangulat néhány perc alatt beszippantja az embert, szinte rögtön a „mutatvány szereplőjévé” válunk, így az a nap ennek a bűvöletében telik és ki sem lépünk belőle egészen addig, amíg nap végén, a cuccainkkal felpakolva, fáradtan el nem lépegetünk a parkoló távoli szegletébe a kocsihoz és még az autóba ülés előtt egy összetartozást sugárzó kedves biccentéssel, integetéssel búcsút nem intünk egyik-másik részvevő társunknak.
Na de lássuk a konkrét részleteket! A zágrábi világkiállítás 5 napos rendezvény volt, 2024. április 26-án pénteken a FCI 10 fajtacsoportjából, aznap csak hármat a III., VI. és VIII. számú fajtacsoport bírálatait tartották a hozzá tartozó esti Best In Show-val, valamint aznap délután volt a horvát nemzeti kiállítás is. Az erdélyi kopó az FCI VI-os fajtacsoportjába tartozik (a kopók, vérebek és egyéb rokonfajták között szerepel), így a fajtacsoport számára kijelölt bemutató ringben – a saját kutyáink bírálatára várva – alkalmunk volt megcsodálni a különböző fajtákat, úgy mint a szerb trikolór kopókat, mosómedve kopókat, a gascogne-i kék kopókat, megdöbbentően sok féle kopót, a résztevők listáját a világkiállítás weboldaláról elérhető katalógus tartalmazza.
Általában a vadászkutyákat a saját gazdájuk vezeti fel, de gyakori az is, hogy profi felvezető (ún. handler) fut körbe a ringben a kutyával és mutatja be a versenyzőt a bírónak. Egy világkiállításon való részvétel nyitott bárki számára, azonban annak költségei és tétje miatt általában nemzeti-, fajtagyőztes vagy többszörös kiállítási győztesi címmel rendelkező kutyák érkeznek ide. A mi versenynapunkon mindössze 3 erdélyi kopó versenyző volt: Romániából Vlad Oana erdélyi kopója (szuka), és Magyarországról Vértesfia Uszka (szuka), valamint Vértesfia Ugod „Zete” (kan), (az utóbbi két kopó alomtestvérek). A bíró Vojislav Al Daghistani (Szerbia) volt, aki a bírálat során kiemelte Zete dinamikus, erőteljes és szilaj mozgását, valamint impozáns kiállását. Az összevetésben, ami a győztesi cím kiadása előtti utolsó felvezetés a ringben, a legjobb ellenkező neműnek (BOS= Best of Opposite Sex) választotta a bíró Uszkát, a szuka alomtestvért, a világgyőztesi és fajtagyőztesi címet (World Winner, BOB=Best of Breed) pedig Zete kutyánk kapta.
A zágrábi világkiállítás április 26-i, esti záró műsora szó szerint bámulatos volt, mind vizuális értelemben, mind a versenyzők számát tekintve, a Best in Show (BIS) miden ínyenc kutyarajongó számára igazi „bőségtál” volt. Mint egy olimpiai záróünnepség: díszes nézőtér, több helyen óriáskivetítő, zenés felvezető, kiváló angolsággal beszélő konferansz, 4 db előkészítő ring. A volumen érzékeltetése kedvéért megjegyzem, hogy a zágrábi világkiállításon 5 nap alatt összesen 14.850 kutya versenyzett, ebből a két legnépesebb volt 2970 versenyzővel az FCI II-es fajtacsoport (Pinscherek, schnauzerek – molosszerek, svájci hegyi- és pásztorkutyák) és a 2287 versenyzővel az FCI IX- es fajtacsoport (ún. társasági kutyák, pl.: bichon-ok, uszkárok, csivavák, tibeti fajták, meztelen fajták, stb.). A VI-os fajtacsoport Best In Show felvonulásánál 49 db különböző fajtájú gyönyörű kopó volt, minden fajtából az 1., az adott fajtagyőztes (BOB). A szabályzat szerint a Best is Show-ban felvonuló kutyák közül egy 6 létszámos szűkítés után választotta ki a bíró (Margolzata Wieremiejczyk-Wierzchowska, Lengyelország) az első három helyezettet, akik kupát vihettek haza. A győztesek sorrendje végül ez lett:
- (név: Miracle Mary Van Grunsven, fajta: Basset Hound), a
- (név: Black Majesty Some Say, fajta Petit Basset Griffon Vendéen) és
- (név: Buck, fajta: Gascon Saintongeois, Grand) helyezett.
A 6-os fajtacsoport győztesének a BIS-be jutásért alaposan meg kellett küzdenie: mint utólag megtudtam, aznap összesen 92 db Basset Hound versenyzett! Statisztikai érdekesség volt számomra, hogy azon a napon Rodéziai Ridgeback-ből 185 versenyző, Beagle-ből 154 versenyző és Dalmatából 102 versenyző kutya szerepelt a kiállításon, ami igazán magas létszámnak számít.
Ezen a napon Zete horvát bajnoki és horvát show champion címet is nyert, ami már csak hab volt a tortán, így élményektől telítve utaztunk haza még az éjszaka.
Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el egyszer egy kutyás világkiállításra, akár versenyzőként, akár nézőként, mert izgalmas és rendkívüli, azután biztosan más szemmel fog tekinteni erre szubkultúrára.
Köszönet a lehetőségért a MEOESZ-nek, a felvezetésért @Takács Anna-nak, a remek fotókért @Horváth Balázsnak (www.dog-foto.com), Zetért @Gacsályi Anna tenyésztőnek és aki nélkül Zete nem a mi kutyánk lenne, @Bödők Gerely-nek!
