Remek vadásznap

Tegnapelőtt újra az őrimagyarósdi „Vadásánál” jártunk a társaság idei utolsó terelővadászatán. A hosszúnak tervezett vadásznapra huszonöt vadász és több mint ötven hajtó jelent meg. Kopósok négyen voltunk: Króner György Dásával, Fazekas Dávid Tassal, Szabó Zoltán Vitézzel és mi – immár szokásosan – Dongóval, Cohárddal és Zetével. A hajtásban dolgoztak még Welsh terrierek és drótszőrű foxik is.

Az idő alkalomhoz kiválónak ígérkezett. A korareggeli fél nyolcas gyülekezőkör – 9 fok volt, ez csökkent délutánra fokozatosan – 1, – 2 fok körülire. Erre a napra három hajtás volt tervezve, amelyekből az első kettő volt igazán hosszú. Végig szinte sík terepen haladtunk, leginkább még megmaradt hóval és jéggel borított erdei fenyőerdőben és tölgyesben, ahol volt annyi takarás, hogy a vad megbújjon (így szarvast és vaddisznót is többször láthattunk), de bőven volt lehetősége és területe a kopóknak is nyargalni. Az elmúlt évekből a terület ismerős volt – az is, hogy már a hajtás előtt szólni kezdtek a puskák.

Nagyon örültünk, hogy most is szinte végig volt GPS jelünk, minimális, alig pár perces kimaradásról számolhatunk csak be. A nap végére a fagyos, kemény talajon Dongó 52 km-t, Cohárd 43 km-t, Zete pedig 55 km-t teljesített. A gyertyánosokra jellemző vadszeder és a tüskék okoztak bosszúságot a fejükön (különösen a szemük környékén), de sérülés most sem történt.

A sok jóval kecsegtető remek vadászidő igazolta a reményeket. Este a vadászatra érkezett társaság elégedett lehetett az eredménnyel: a terítéken 25 gím tarvad, 60 vaddisznó, 4 őz és 2 róka feküdt.

A kopók nagyon szépen dolgoztak, láthattunk több szép vadászjelenetet. A kellemetlen, fagyos talaj miatt a talppárnák másnapra kissé megduzzadtak, de – ugyan előre tartottunk tőle – sebek és vágások szerencsére nem keletkeztek. Este finom vacsorával és a szokásos remek hangulatban zártuk a társaság idei utolsó terelővadászatát.